Vitamin túladagolás.

Ha valaki úgy általában a vitamin túladagolás veszélyeivel riogatja Önt, azonnal felismerheti, hogy egy hozzá nem értővel vagy esetleg egy rosszakaróval van dolga.

Önt már nehezebb lenne félrevezetni, hiszen tudja, hogy a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek együttesen, rendszerben fejtik ki jótékony hatásukat. Az összes, együtt. Ebben a rendszerben természetesen fontos szerepet játszik az egyes alkotóelemek helyes aránya.

Nem bonyolultabb ez a kérdés a növények számára készülő kiegyensúlyozott tápoldat összeállításánál. Abban is arányosan kell szerepelniük az egyes hatóanyagoknak.

Egy étel is akkor finom, akkor ehető, ha abban jól eltalálták az egyes komponensek arányát.

Nos, amit egyes felületes megfigyelők „vitamintúladagolás”-nak vélnek, az nem más, mint egyéb vitaminok hiánya. Felborultak az arányok. Valamelyik vitaminból kevesebb van a kelleténél, és ez azt a látszatot kelti, mintha túl sok jutott volna a szervezetbe egy másikból.

A vitaminok rendszerben fejtik ki a hatásukat. Az egyik vitamin beindít egy folyamatot, a következő folytatja, majd megint egy másik tovább folytatja, végül megint egy másik befejezi.

Kézről-kézre adják a munkát. Ha valamelyik vitaminból nincs elegendő, akkor azon a ponton torlódás keletkezik. Ez könnyen megérthető, hiszen csak zúdul oda a munka az előző vitamintól, de nem veszi át, és nem folytatja kellő mértékben az a másik, aki a munkafolyamatban a következő lenne, de amelyikből nincs elegendő.

Azok számára, akik nem ismerik, vagy nem értik ezt a folyamatot, ez olybá tűnhet, mintha azokból a vitaminokból, amelyek a torlódási pont előtt végzik a munkájukat, túl sok lenne.

Egy varrodában is megosztják az asszonyok egymás között a munkafolyamatokat. Futószalagszerűen adják tovább egymásnak, folytatásra. Valaki kiesik a folyamatból és a többiek, akik nem tudnak erről, csak gyártják, gyártják és továbbítják felé a munkadarabokat. Sok félkész ruha tornyosul a hiányzó asszony pultján.
Egy hozzá nem értő műszakvezető, látván a torlódást, azt állapítaná meg, hogy túl sok van azokból az asszonyokból, akik dolgoznak, és úgy kezelné a helyzetet, hogy kivenné a munkából, és hazaküldené őket.
Ahelyett, hogy beültetne valakit az üres helyre, ahol elakadt a munka.

Egy vitamin „túladagolásának” tünete valójában egy másik, ugyanabban a munkafolyamatban résztvevő, a sorban őt követő vitamin elégtelen mennyiségének vagy hiányának tünete. Ha megszüntetjük a másik vitamin hiányát, a túladagolásnak tűnő jelek megszűnnek.

Ezért fontosak a helyes arányok, amelyek viszont meglehetősen tág határok között mozoghatnak, anélkül, hogy felborulna az egyensúly.

Egy vitaminból csak úgy adhatunk túl sokat – már amennyiben ez egyáltalán lehetséges -, ha nem adunk mellé elegendőt a többiből.

Visszatérve még a „nagy adag vitamin” gondolatához, mutatok egy ábrát, hogy kézzelfoghatóvá tegyük azt. Ha vesszük egy általam kiegyensúlyozottnak nevezett készítmény napi „naaaagy” adagját, akkor is csupán grammnyi mennyiségekről beszélünk.

Így néz ki ez a mennyiség egy színvonalas napi táplálékhoz viszonyítva.

Valójában egy falatnyi.

Csak egy falatnyi csoda, amely több százféle kedvező hatást vált ki az Ön testében.

Egy falatnyi csoda, amely egy új, jobb élet reményét jelentheti.

Egy falatnyi csoda, amely akár a szó legszorosabb értelmében is egy új élet kezdetének elindítója lehet.

Remélem, hasznára leszek a Mentőöv című könyvben leírt gondolataimmal és tanácsaimmal.

Üdvözlettel: Dr. Lenkei Gábor