Amikor felmerül az egészség kérdése, viszonylag kevés szó esik a koncentrálóképességünkről, mégis érdemes tudnia arról, hogy ennek a szellemi képességnek a jelentősége sokkal nagyobb annál, mint gondolnánk.

Jobb koncentrálóképességgel a személy ugyanannyi idő alatt több hasznos munkát tud elvégezni. Sokkal kevésbé szétszórt, sokkal kevésbé összeszedetlen. Csökken a szórakozottság, kevesebb a tétova téblábolás. Jobban halad. Hatékonyabb, több sikerélménye lesz…

Jó néhány emberi konfliktus forrása lehet az, ha nem tudunk kellőképpen odafigyelni egymásra. Sértődéshez, vitához vezethet családi kapcsolatainkban. Ha figyelmetlenségünkben hibázunk, magunkra haragíthatjuk főnökünket. Akár baleseteket is okozhatunk.

A koncentrált figyelem gyengesége nagyon sok nehézséget jelent mind a pedagógusok, mind a diákok számára. A szülőknek is sok fejfájást okozhat, ha csemetéjükre panasz érkezik, „nem figyel az órán, nem tudom, merrefelé kalandozik a figyelme”…

A jó koncentrálóképesség elsősorban attól függ, hogy a szervezet elegendő B-vitaminhoz jut-e. Többféle B-vitamin van, a receptjeimbe a legfontosabbakat, 11 félét bele is tettem. Közülük a koncentrálóképesség szempontjából a leglényegesebb a B1-vitamin.

Az emberek többsége az élelemmel jó, ha az egyötvened részéhez hozzájut annak a B1-vitamin-mennyiségnek, amely lehetővé tenné, hogy napközben derűsen, könnyedén, erőfeszítés nélkül koncentráljon teendői elvégzésére.

Különösen sokat szenvednek emiatt az iskolákban a gyermekek. A helyzet odáig fajult, hogy az utóbbi időben egy egyszerű vitaminhiányos állapotot elkezdtek betegségnek titulálni.

B1 és más B-vitaminok hiányában a gyermek figyelmetlen, szétszórt, izgága, nemegyszer agresszív lesz.

A B-vitaminok hiányának tünetei a cukros üdítőitalok, a chipsek és hasonló rágcsálnivalók elterjedésével, az általánosan megnövekedett cukorfogyasztással párhuzamosan egyre súlyosabbá váltak. Ennek magyarázata egyszerű. A cukor feldolgozásához szervezetünknek B1-vitaminra van szüksége. Sok cukor, cukrot tartalmazó élelmiszer fogyasztása után a vitamin teljes mennyisége felhasználódhat. Így semennyi sem marad belőle ahhoz, hogy elvégezze eredeti feladatát, a nyugodt, kiegyensúlyozott idegrendszer biztosítását.

Nem csoda, hogy sokan idegesek, feszültek, és rengetegen panaszkodnak alvászavarra. Ennek fényében az is jobban érthető, hogy miért küzd egyre több diák tanulási problémákkal.

A B1-vitamin-hiányos állapotok gyakoribbá és súlyosabbakká váltak. A helyes megoldás a hiányállapot megszüntetése lenne, de e helyett, például a gyermekek esetében, megjelent egy szerencsétlen próbálkozás.

Kitalálták a „hiperaktív gyermek” diagnózisát, és hangoztatják, hogy az egy idegrendszeri betegség. Ugyancsak betegnek minősítették az úgynevezett „figyelemzavaros gyermekeket” is. Az ilyen lurkók kezelésére a B-vitaminok pótlása helyett nagyon erős gyógyszereket javasolnak. Sajnos olyanokat, amelyeknek hatóanyaga szerepel a nemzetközi kábítószer-egyezmények listáin.

Ne higgye, hogy jelentéktelen dologról van szó. Ebből az okból kifolyólag manapság világszerte több millió gyermekkel szedetnek erős és nagyon komoly mellékhatásokkal bíró tudatmódosító szereket.

Ezt így, együtt, már nagyon veszélyesnek tartom. Annál is inkább, mivel könnyen be tudom mutatni, hogy az ilyen gondokkal küzdő csemeték állapotán nagyon gyorsan és könnyen lehet segíteni ártalmatlan vitaminokkal.

Álljon itt tanulságképpen egy beszámoló. Emlékeztessen minket arra, hogy nagy bajba kerülhet az egyes ember, de akár az egész társadalom is, ha nem értjük meg a minőségi éhezés fontosságát és romboló hatásait, és ha nem teszünk hatékony lépéseket a probléma megszüntetése érdekében.

Egy új élet kezdete. A szó szoros értelmében, és átvitt értelemben is.

Ezt tartom az egyik legszebb és legfontosabb lehetőségnek ebben a küldetésben. Új reményt adhatunk az ember számára. A bizakodás esélyét arra, hogy igenis lehet jobb, hogy létezhet megoldás akár erre, akár más egyéb problémájára.

Rehabilitálhatjuk az ember önmagába, a képességeibe, a lehetőségeibe és a természet erejébe vetett hitét. Talán ez hiányzik a legjobban mostanság. No meg azok a bizonyos sokat emlegetett vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek.

Ha felépítünk egy új kultúrát – jómagam „új egészségkultúrának” neveztem el –, akkor természetes lesz, hogy az emberek első lépésként eleve meglévő képességeiket fogják rehabilitálni.

Ahelyett, hogy elbizonytalanodnának. Ahelyett, hogy kétségbeesnének. Ahelyett, hogy olyan terápiáknak vetnék alá magukat, amelyek szükségtelenül, veszélyes mellékhatásokkal fenyegethetik őket.

Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem a hivatalos orvoslás által alkalmazott, többnyire gyógyszeres beavatkozásokról akarom lebeszélni az embereket. Ezekre szükség lehet és van is, amennyiben az ember adottságainak ismeretében, megfelelő, intelligens mérlegelést követően, kellő óvatossággal alkalmazzuk őket.

Az új egészségkultúrában a legfőbb cél az lenne, hogy eleve el se veszítsük természet adta képességeinket, és ezáltal egészségünk teljes fényével tündökölhessen.

Ehhez mindössze arra van szükség, hogy megismerjük és tiszteletben tartsuk testünk alapvető igényeit és szervezetünk működésének természeti törvényszerűségeit.

A gyermekeknek alapvetően vasgyúróknak kellene lenniük.

Nagyon szomorú jelenségnek tartom, ha már zsenge korukban „barátságot” kell kötniük a betegségekkel. Ijesztő, amikor egy csöppség a teljes egészség állapotából – amelyben a világra jött – már óvodás vagy kisiskolás korára lecsúszik arra a szintre, ahol megjelenik a fogékonyság, a hajlam a betegségekre.

Ennél már csak egy dolog elkeserítőbb. Magyarországon is érvénybe léptették azt az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos európai uniós direktívát, mely szerint nem szabad felhívni az emberek figyelmét arra a sajnálatos tényre, hogy minőségi éhezésben szenvednek.

Így szól a rendelet:

7. §: „Az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése, reklámozása nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a szükséges tápanyagok bevitelére.” (37/2004. ESzCsM rendelet.)

Ez a törvényi szabályozás ellentmond a tudományos tényeknek.

A hiánypótlással elért eredmények azonban önmagukért beszélnek.

Egy másik paragrafus pedig sajnos éppen azt tiltja meg, hogy széles körben ismertté tegyük ezeket a kiváló eredményeket:

6. §. (2): „Az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése és reklámozása során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni.” (37/2004. ESzCsM rendelet.)

Ismét fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ha csak egy leheletnyi igazsága is lenne annak az állításnak, mely szerint az emberek nem szenvednek a létfontosságú tápanyagok hiányától, akkor az olyan étrend-kiegészítők, amelyek megfelelő mennyiségben és helyes arányban pótolják ezeket, nem váltanának ki semmiféle egészségjavulást.

Könnyen segíthetünk hát az apróságokon is. Hadd élvezzék az életet, betegségek nélkül. Csak rohangáljanak boldogan, kipirult arccal.

Még orvostanhallgatóként, az első három év alatt az alapozó tantárgyak keretében tanultam arról, hogy a magnézium, a kalcium és jó néhány vitamin elégtelen mennyisége vagy hiánya kórossá fokozza az idegrendszer és az izmok ingerlékenységét. Ez megnyilvánulhat abban is, hogy a menstruáció gyötrelmekkel jár.

Sokkal később – miután már elhagytam a hivatalos orvosi gyakorlatot – jöttem rá arra, hogy az egyetem későbbi éveiben a konkrét klinikai tárgyak (belgyógyászat, szülész-nőgyógyászat stb.) oktatásakor már nem hangzottak el újra ezek az alapvető ismeretek.

Talán nem túlzás kijelentenem, hogy még olyan problémákat is mesterséges, szintetikus gyógyszerekkel kívántunk orvosolni, melyeknek a meglévő tudásunk szerint is lett volna természetes gyógymódja.

Minél jobban beleástam magam a természet erejének és szervezetünk alapvető képességeinek tanulmányozásába, annál mélyebb értelművé vált számomra az az ősi orvosi bölcsesség, amely orvostanhallgató koromban még feliratként ékesítette a belgyógyászat-tanterem falát:

„Medica mente, non medicamente”

azaz

„Ésszel gyógyíts, ne orvossággal!”

Senkit sem buzdítok arra, hogy ne forduljon orvoshoz, ha panaszai vannak. Előfordulhat, hogy a tünetek hátterében olyan elváltozások állnak, amelyek szakember segítségét igénylik.

Azt viszont bátran ki merem jelenteni, hogy a természet ereje nagyon sok esetben, önmagában is elegendő lenne nagyon sok baj, kín, és gyötrelem enyhítéséhez.

Határozottan állítom, hogy hiba veszélyes mellékhatásokkal bíró gyógyszereket rendelni egy olyan ember számára, akiről tudhatjuk, hogy minőségi éhezésben szenved, és panaszai származhatnak a létfontosságú vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek hiányából.

Első lépésként meg kellene szüntetni a minőségi éhezést, amely az érintettek nagy részénél akár komoly panaszokat is okozhat, és abban az esetben, ha még mindig vannak tünetek, akkor kellene elkezdeni a szükséges gyógyszerek alkalmazását.

A szervezet belső rendjének, szervezettségének, összhangjának megbomlása beárnyékolhatja a nőként való létezés nemes élményét.

Amikor a szervezet – a természet rendje szerint – komoly átalakuláson megy át, legyen az a kamaszkor vagy éppen a változókor, akkor még nagyobb támogatásra van szüksége. Segítséget kell nyújtanunk abban, hogy az érintett személy az éppen felboruló korábbi rend és a még be nem állt új rend közötti ösvényen minél kisebb megrázkódtatásokkal kelhessen át.

Ebben jelenthetnek segítséget a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek, amelyek szervezettséget, összhangot, rendet és harmóniát teremtenek a szervezetben.

Bár széles körben elterjedt az a felfogás, hogy a csontritkulás betegség, engedje meg nekem, hogy vitába szálljak ezzel.
Személyes meggyőződésem, hogy a csontritkulás nem betegség. Úgy vélem, hogy mindent elmond már maga az elnevezés is. Csont és ritkulás. Ritkul a csont anyaga.

Miből állnak a csontok? Nagyobbrészt mészből. A csontritkulás azt jelenti, hogy a szükségesnél kevesebb mész található a csontokban.

Miből áll a mész? Kalciumból.

Köztudottnak kellene lennie, hogy még az átlagosnál színvonalasabb táplálkozással is – jó esetben is – csak a feléhez jutunk hozzá a naponta szükséges kalciummennyiségnek (kb. 1500 mg elemi kalcium).

A képlet számomra egyszerű. Kevés kalcium = gyenge, ritkuló csontok. Elegendő kalcium = erős csontok.

A csontritkulás – határozottan állítom – nem betegség, hanem a súlyos minőségi éhezés következménye. Hiányállapot.

Ha ez nem így lenne, akkor a kalcium pótlása, önmagában, nem javítana a csontritkulásban szenvedő hölgyek állapotán. Márpedig javít.

Persze, a kalcium, csak a kalcium egyedül, még nem elegendő az egészséges csontokhoz. D-vitaminra és elegendő testmozgásra is szükség van. De a tapasztalatok szerint a kalcium pótlása már önmagában is nagyon szépen beindíthatja a csontozat visszaépülését.

Nagyon érthetően világítja meg ezt a kérdést Dr. Michael Colgan, a már emlegetett világhírű táplákozáskutató.

„A C-vitamin például akár 100%-kal is javíthatja a kalciumfelszívódást. Gyanítható, hogy a kalcium kölcsönhatásban áll az emberi szervezetet alkotó 58, más fontos tápanyag többségével.
Újabb tanulmányok azt mutatják, hogy multivitamin-kiegészítők és többféle ásványt tartalmazó anyagok a csont sűrűségének sokkal nagyobb növekedését eredményezik, mint a kalcium akár egymagában, akár a D-vitaminnal együtt.”

Csodálatos, hogy már ennyi is elég lehet a hathatós segítséghez.

1000 mg C-vitamin és 250 mg magnézium! Ennyit tartalmaz ugyanis a beszámolókban emlegetett multivitamin nevű készítmény. Újra hasznosnak tartom idézni a már említett könyvből (Mentőöv beteg emberek számára) a következőket.

Jótékony hatások

• C-vitamin: Természetes székletszabályozó, az egyik legjobb természetes hashajtó.
• Magnézium: A magnézium az egyik leghasznosabb székletlazító, székletszabályozó anyag. Ezt régóta tudjuk. Talán fellelhetőek még azok a régi, bevált, de mára már sajnos háttérbe szorult hashajtók, amelyek a magnézium ezen természetes hatását aknázzák ki.
  Nagy adag magnézium természetesen a széklet nemkívánatos lazulását, hígabb székletet, esetleg hasmenést is okozhat. Abban az esetben, ha ez bekövetkezik, egyszerűen csökkenteni kell az adagját. Nincs más teendő. Amint a magnéziumfelesleg kiürült a bélből, a hasmenés megszűnik. Ez nem mellékhatás, hanem a túl nagy adag által kiváltott túlzott hatás.

A vitamin- és ásványianyag-hiány olyan mértékű, hogy a székrekedés mára „népbetegséggé” vált. Pedig szó sincs betegségről; amit látunk, az az esetek többségében csupán néhány létfontosságú tápanyag hiánya.

Néhány szót már korábban is ejtettem arról, hogy amikor olyan mennyiségű C-vitamint veszünk be egyszerre, amennyi nem képes teljes mértékben felszívódni a bélből, akkor enyhe hasmenés jelenhet meg.

Fordítsuk meg a gondolatot. Miért ne lehetne arra használni a C-vitamint – amely mellesleg a bolygó egyik legkevésbé mérgező anyaga – hogy megszüntessünk vele krónikus székrekedéseket?

Lám, már 1000 mg is képes lehet erre. A C-vitamin az egyik legjobb természetes székletszabályozó anyag, ha úgy tetszik, akár természetes hashajtóként is alkalmazható.

Írtam már arról is, hogy ha nem fogyasztanak étrend-kiegészítőt, akkor még a legigényesebben táplálkozó emberek sem jutnak hozzá napi átlag 80 mg-ot meghaladó mennyiségű C-vitaminhoz. Ez a nevetségesen alacsony mennyiség azonban nem elegendő ahhoz, hogy a C-vitamin kifejtse az emésztésre gyakorolt kedvező hatását.

Viszont 1000 mg, amely a C-vitamin minimális napi adagja, az emberek nagy részénél már megoldhatja azt a problémát, amely hosszú éveken át gondot okozott.

Mivel minél több C-vitamint viszünk be a szervezetünkbe, annál több kedvező hatást tudunk kiváltani, miért ne emelnénk az adagot, amikor arra szükségünk van?

Egy barátom már húsz éve szenvedett székrekedéses problémával, és már végigpróbálta az összes elérhető hashajtót. És csak szenvedett és szenvedett és szenvedett…

Azt javasoltam neki, hogy addig emelje az elfogyasztott C-vitamin- adagját, amíg meg nem szűnik az évtizedes nyavalya. Az ő esetében az egy adagban elfogyasztott 20 grammnyi mennyiség törte át a gátat. A későbbiekben megtanulta, hogyan tudja eltalálni azt az adagot, amelyre éppen szüksége van. Ahogyan kezdett helyreállni a rend a szervezetében, már kisebb mennyiségekkel is szépen elboldogult.

A 2:1 arányú kalcium-magnézium készítmény is hatékony fegyver lehet. Nagyobb adagban fogyasztva a legmakacsabb székrekedés is megadja magát neki.

Még egy fontos információ!

Előfordulhat, hogy a probléma hátterében egy még alapvetőbb hiányt találunk.

Általánosan jellemzőnek mondható, hogy nem fogyasztunk elegendő folyadékot. Vizet!

Anélkül, hogy belemennék a részletekbe, adok Önnek egy létfontosságú információt. Egy átlagos testméretű ember (kb. 70 kg) folyadékigénye tökéletesen kedvező körülmények között (egy olyan szobában üldögélve, amelynek optimális a hőmérséklete, ahol egyetlen csepp verejtéket sem ejt, ahol nem liheg, nem dolgozik, csak üldögél nyugodtan) naponta: 2 liter. Ez a mennyiség a minimumok minimuma.

Ha a test nem jut elegendő folyadékhoz, akkor a szervezet megpróbálja az utolsó csepp vizet is visszamenteni, hogy ne sérüljenek az alapvető életfolyamatok. Normális folyadékbevitel esetén a széklettel naponta átlagosan 150 ml, azaz 1,5 deciliter víz távozik.

Amikor a szervezet folyadékhiányt észlel, a vastagbél azt az utasítást kapja, hogy a székletből szívjon ki minden egyes csepp vizet. Ha a bél jól végzi a dolgát, akkor a széklet kőkeménnyé válhat, amelynek „megszülése” egyfajta hőskölteménybe illő cselekedet is lehet.

Vajon hány és hány fiatal vagy akár érettebb korú ember életét keserítik meg a csúnya kiütések, pattanások?

Hány és hány újabb kozmetikai csodaszer jelenik meg a piacon, amelyek varázslatos javulást ígérnek?

Hány és hány csalódás gyűlhetett már halomba az idők során ezzel kapcsolatban?

Hasznosak lehetnek és segíthetnek a jó minőségű kozmetikumok, és a helyesen megválasztott bőrgyógyászati kezelések is. Csak nem szabad megfeledkezni arról, hogy egyidejűleg kezelnünk kell a mélyben meghúzódó okokat is, mert e nélkül, még a legjobb esetben is, csak átmeneti eredményeket érhetünk el.

Milyen főbb okai lehetnek a pattanásoknak? Tanuljunk egy kicsit erről.

– A leggyakoribb ok a szervezetben keletkező általános egyensúlyzavar, amely a minőségi éhezés közvetlen következménye. Ezt lehetetlen helyrebillenteni csupán az arcra kent pampucokkal (Tréfás szleng kifejezés. A kozmetikai, tisztálkodó és illatszerek összefoglaló neve.).

Kamaszkorban nagyon gyakran megfigyelhető ez az egyensúlyzavar. Hogy miért? Gondoljon csak bele. A serdülő fiatal szervezete korábban egy másfajta egyensúly alapján működött. Be volt állva „gyermeki üzemmódra”. Korábban nem kaptak szerepet például bizonyos hormonok, amelyek csak a felnőttkori működésre jellemzőek.

A kamasz szervezete nagy kihívással néz szembe. Át kell állnia a felnőtt „üzemmódra”. Ez hatalmas változás, meglehetősen megterhelő. Már nem gyermek, de még nem is felnőtt. Minden változik, semmi sem stabil.

Talán nem véletlen, hogy a tizenévesek az átállás időszakában gyakorta lelkileg is labilisabbakká válnak.

Nos, egy ilyen nagy átállás komoly támogatást igényel. Ebben a korban, amelynek az egyik fő jellemzője, hogy a korábbi egyensúly már felborult, de az újabb egyensúly még nem alakult ki, még nagyobb szükség lenne arra, hogy a test megkapjon minden olyan anyagot (vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek), amelyek a legfőbb szervező, egyensúlyt teremtő, harmóniát biztosító erőt képviselik.

Szegény kamasz szervezet. A minőségi éhezés következtében olyan helyzetbe kerül, mintha felszerelés nélkül, tíz körömmel kellene megmásznia a Csomolungmát. (Ismertebb nevén Mount Everest. A legmagasabb hegy a Földön. A Himalája hegység része.)

Az, hogy kirügyezik az arca, bár rendkívül zavaró, csak a legkisebb probléma. Az igazi zűrzavarok átalakulóban lévő testében, a mélyben találhatóak. A pattanások csak felszíni megnyilvánulások, azt is mondhatnám, segélykiáltások.

Segítsünk hát a kamasz gyermeken, hogy könnyebben vészelje át ezt a nehéz időszakot.

Az, hogy a bőre is szebb lesz, és ezáltal eggyel kevesebb probléma fogja nyomasztani, már szinte csak „hab a tortán”, ha az egész képet nézzük.

Az is előfordul, hogy egy személy még a kamaszkor elmúltával sem tud teljesen kikászálódni az akkor keletkezett zűrzavarból, és a pattanások még hosszú évekig, akár évtizedekig „hűséges kísérői” maradnak.

Olyan is megesik, hogy valakinek csak felnőttkorában jelentkezik ez a problémája. A „kirügyezést” megelőzően átélhetett valamilyen megterhelő helyzetet, ami alaposan felborította a minőségi éhezés következtében eleve labilis belső egyensúlyt, és olyanná vált a bőre, mintha éppen kamaszodna.

Ezek a tünetek az általános egyensúlyzavar megnyilvánulásai.

– Egy másik lehetőség a súlyos A-vitamin-hiány. Természetesen ebben az esetben is fennáll a gyakorlatilag mindenkinél fellelhető minőségi éhezés által okozott általános egyensúlyzavar, de annak tetejére ráül még az a hatás is, amelyet az A-vitamin átlagosnál súlyosabb hiánya vált ki az emberi szervezetben.

Ha csak az általános egyensúlyzavar helyzete áll fenn, akkor egy megfelelően összeállított vitamin-, ásványianyag- és nyomelemkészítmény, amely legkevesebb 5000 NE-nyi A-vitamint is tartalmaz, hamar orvosolhatja a problémát.

Ha a pattanások nem halványulnak el, nem húzódnak vissza még egy-két hónap múlva sem, akkor indokolt súlyos A-vitamin-hiányra következtetni.

Ilyen esetekben segíthet, ha a szervezet kap egy „A-vitamin-lökést”. Ez viszonylag nagy mennyiségű A-vitamin bevételét jelenti rövid idő leforgása alatt, akár néhány napon belül. Egy közeli hozzátartozóm

1 000 000 NE A-vitamint fogyasztott el egy hét alatt. Ő azt tapasztalta, hogy az évek óta vissza-visszatérő pattanásai, amelyek a kiegyensúlyozott napi csomag fogyasztásától sem múltak el teljesen, most megadták magukat.

Emellett és ezt követően is természetesen folytatni kell a kiegyensúlyozott vitamin-, ásványianyag- és nyomelemkészítmény fogyasztását, hiszen az általános egyensúlyzavart is kezelni kell.

Most érkeztünk el az egyik legfontosabb témához. Életerő, életenergia.

Az ember életében talán csak a súlyos betegségek jelenthetnek keményebb csapást annál, mint amikor nincs elegendő energiája. Van egy nagyon egyszerű és könnyen megérthető szabályszerűség. Az életet csak annak arányában tudjuk élvezni, amennyi energiával rendelkezünk.

Sok életerő, sok energia = sok öröm lehetősége az életben.

Kevéséleterő, kevéséletenergia=fásultság, tompaság, kedvetlenség.

Hogyan tudna jóízűt kacagni valaki, ha épp az utolsó tartalékait éli fel? Nemigen vágyik társaságba egy olyan ember, akit már délután húz az ágy. Ha fáradékonyak vagyunk, akkor a munka is csak gyötrelem, amitől jó lenne minél előbb megszabadulni.
Fontos, hogy különbséget tegyünk a fáradtság és a fáradékonyság között.

Még egy rendkívül életerős, nagyon sok energiával bíró ember is elfáradhat olyankor, amikor önmagához képest sok munkát végzett el. Mégsem érzi rosszul magát. Hamarosan megújult lendülettel fogja folytatni tevékenységeit, az életét.

A fáradékonyság viszont egy olyan állapot, amely nem igazán függ sem az elvégzett munka, sem a pihenés mennyiségétől. Ez sokkal inkább egy alapállapot. Nagyon találóan fogalmazta meg az egyik beszámoló: „miért nem tudok rendesen feltöltődni?”.

A fáradtság elmúlik a pihenéstől, a fáradékonyság viszont nem.
A minőségi éhezés fáradékonyságot okoz.

Emlékszik? A könyv elején meséltem arról, hogy az emberi testben egyidejűleg, párhuzamosan, nagyon sokféle (több száz) folyamat zajlik. Ezek egy részének az a feladata, hogy az élethez éltető energiát szabadítson fel.

Írtam arról is, hogy vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek hiányában lehetetlen összehangolni, egyensúlyban tartani ezeket az életfolyamatokat.

Ha már az alapvető működésekben is zavar keletkezik, ugyan miképpen tudna szervezetünk elegendő energiát felszabadítani? Tudom, hogy a minőségi éhezésen túl más okok is kiválthatnak fáradékonyságot, de jómagam azt tapasztaltam, hogy az esetek túlnyomó többségében ez a hiány az alapvető probléma.

Ha megteremtjük annak a lehetőségét, hogy újra kellő mennyiségben tudjon éltető energiát termelni, akkor a szervezet – mint a kókadt virág, amikor végre megöntözik – szerencsére meglehetősen rövid idő alatt új erőre kap.

Élhetünk frissen, energikusan, élvezettel. Ugyan minek szenvednénk?

A fenti beszámolók azt tükrözik, hogy íróik szervezetében már alaposan felborult a már korábban említett harmónia, belső rendezettség, szervezettség. Még szó sincs komoly betegségekről, de a felsorolt problémák már igencsak zavaróak.

Mint már említettem, a bőr sokszor közvetíti a test belsejében zajló folyamatok üzenetét. Egyfajta tükröt tart az ember elé. „Kérlek, vedd észre, hogy odabent nincsenek rendben a dolgok.”

Azt is említettem, hogy egyáltalán nem vagyok ellene a jó minőségű kozmetikai szerek vagy az indokolt bőrgyógyászati kezelések alkalmazásának.

Arra viszont kötelességemnek tartom felhívni a figyelmet, hogy a tapasztalatok leírói évek óta húzódó problémákról és a felületi kezelések kudarcáról számolnak be:

• „amelyektől évek óta nem sikerült megszabadulni”,
• „amivel már évek óta több bőrgyógyász sem tudott mit kezdeni”,
• „már az összes lehetséges kozmetikai dolgot kipróbáltam sajnos eredménytelenül”.

Nem csak az igazi szépség fakad belülről. A kozmetikai problémák többségének a gyökerét is a szervezeten belüli rendezetlenségben kell keresni. A belső zavarok külszíni megnyilvánulásait nem lehet sem elfojtani, sem helyrehozni felületi és – elnézést a megjegyzésért – felületes kezelésekkel.

Sokkal helyesebb, ha nagyban gondolkodunk.

Miért ne szüntetnénk meg a gyakorlatilag mindenkit érintő minőségi éhezést, amely a belső harmónia megbomlását okozza, és amely sok esetben kozmetikai panaszok formájában nyilvánul meg.

Ha így teszünk, akkor népiesen szólva, több legyet is ütünk egy csapásra”.

„A szervezet egyik legfontosabb képessége az, hogy képes megújítani, felfrissíteni saját anyagait. Ez egyfajta fiatalon tartó funkció. Ahhoz, hogy ez működőképes legyen, vitaminokra van szükségünk. Ezek hiányában ez a képesség csak lappang, és nem tud érvényre jutni.

Bőrünk szebbé válásával párhuzamosan a szervezet belülről is szebbé, fiatalosabbá, üdébbé válik.

Nagy igazság lehet a régi bölcsességben, mely szerint az igazi szépség belülről fakad. Lelki és testi értelemben is. Ha lehetővé tesszük szervezetünk számára, hogy működtesse a fiatalon tartó funkciót, akkor annak hatása, magától értetődően, a test felszínén, a bőrön is megnyilvánul. Ha csak kozmetikumokkal próbáljuk meg karbantartani a szépséget, akkor nem gondoskodunk arról, hogy a „mélyben”, a háttérben is minden rendben legyen.

Félre ne értsen! Nem a jó minőségű szépítőszerek használatáról akarom lebeszélni Önt. Csak arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy gondoskodnia kell arról is, hogy a teste belül, a nem látható helyeken is fiatalos és friss legyen. Ez nagymértékben befolyásolja bőre állapotát. Ezt a belső hatást nem váltják ki a kozmetikumok. Nem is erre találták ki őket.

Nem véletlen, hogy a modern arckrémek és egyéb készítmények az esetek nagy részében vitaminokat és provitaminokat* is tartalmaznak. Helyesen. A szépségipar szakemberei is felfedezték ezek jótékony hatását.

Csakhogy az ilyen krémekben és egyéb készítményekben található mennyiségeknek a sokszorosára, nemegyszer több százszorosára van szükség ahhoz, hogy „odabent” is rend legyen. Ekkora adagot viszont lehetetlen a bőrön keresztül a szervezetbe juttatni. Ez csakis szájon át lehetséges.

Tartsa hát karban a testét – belül is – megfelelő mennyiségű vitaminnal, ásványi anyaggal, nyomelemmel, és élvezze a belülről fakadó kozmetikai, fiatalító hatást, és egyidejűleg – tetszése szerint – használja nyugodtan bevált szépítőszereit is.

Az eredmény még tökéletesebb lesz.”