Most érkeztünk el az egyik legfontosabb témához. Életerő, életenergia.

Az ember életében talán csak a súlyos betegségek jelenthetnek keményebb csapást annál, mint amikor nincs elegendő energiája. Van egy nagyon egyszerű és könnyen megérthető szabályszerűség. Az életet csak annak arányában tudjuk élvezni, amennyi energiával rendelkezünk.

Sok életerő, sok energia = sok öröm lehetősége az életben.

Kevés életerő, kevés életenergia=fásultság, tompaság, kedvetlenség.

Hogyan tudna jóízűt kacagni valaki, ha épp az utolsó tartalékait éli fel? Nemigen vágyik társaságba egy olyan ember, akit már délután húz az ágy. Ha fáradékonyak vagyunk, akkor a munka is csak gyötrelem, amitől jó lenne minél előbb megszabadulni.
Fontos, hogy különbséget tegyünk a fáradtság és a fáradékonyság között.

Még egy rendkívül életerős, nagyon sok energiával bíró ember is elfáradhat olyankor, amikor önmagához képest sok munkát végzett el. Mégsem érzi rosszul magát. Hamarosan megújult lendülettel fogja folytatni tevékenységeit, az életét.

A fáradékonyság viszont egy olyan állapot, amely nem igazán függ sem az elvégzett munka, sem a pihenés mennyiségétől. Ez sokkal inkább egy alapállapot. Nagyon találóan fogalmazta meg az egyik beszámoló: „miért nem tudok rendesen feltöltődni?”.

A fáradtság elmúlik a pihenéstől, a fáradékonyság viszont nem.
A minőségi éhezés fáradékonyságot okoz.

Emlékszik? A könyv elején meséltem arról, hogy az emberi testben egyidejűleg, párhuzamosan, nagyon sokféle (több száz) folyamat zajlik. Ezek egy részének az a feladata, hogy az élethez éltető energiát szabadítson fel.

Írtam arról is, hogy vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek hiányában lehetetlen összehangolni, egyensúlyban tartani ezeket az életfolyamatokat.

Ha már az alapvető működésekben is zavar keletkezik, ugyan miképpen tudna szervezetünk elegendő energiát felszabadítani? Tudom, hogy a minőségi éhezésen túl más okok is kiválthatnak fáradékonyságot, de jómagam azt tapasztaltam, hogy az esetek túlnyomó többségében ez a hiány az alapvető probléma.

Ha megteremtjük annak a lehetőségét, hogy újra kellő mennyiségben tudjon éltető energiát termelni, akkor a szervezet – mint a kókadt virág, amikor végre megöntözik – szerencsére meglehetősen rövid idő alatt új erőre kap.

Élhetünk frissen, energikusan, élvezettel. Ugyan minek szenvednénk?

A fenti beszámolók azt tükrözik, hogy íróik szervezetében már alaposan felborult a már korábban említett harmónia, belső rendezettség, szervezettség. Még szó sincs komoly betegségekről, de a felsorolt problémák már igencsak zavaróak.

Mint már említettem, a bőr sokszor közvetíti a test belsejében zajló folyamatok üzenetét. Egyfajta tükröt tart az ember elé. „Kérlek, vedd észre, hogy odabent nincsenek rendben a dolgok.”

Azt is említettem, hogy egyáltalán nem vagyok ellene a jó minőségű kozmetikai szerek vagy az indokolt bőrgyógyászati kezelések alkalmazásának.

Arra viszont kötelességemnek tartom felhívni a figyelmet, hogy a tapasztalatok leírói évek óta húzódó problémákról és a felületi kezelések kudarcáról számolnak be:

• „amelyektől évek óta nem sikerült megszabadulni”,
• „amivel már évek óta több bőrgyógyász sem tudott mit kezdeni”,
• „már az összes lehetséges kozmetikai dolgot kipróbáltam sajnos eredménytelenül”.

Nem csak az igazi szépség fakad belülről. A kozmetikai problémák többségének a gyökerét is a szervezeten belüli rendezetlenségben kell keresni. A belső zavarok külszíni megnyilvánulásait nem lehet sem elfojtani, sem helyrehozni felületi és – elnézést a megjegyzésért – felületes kezelésekkel.

Sokkal helyesebb, ha nagyban gondolkodunk.

Miért ne szüntetnénk meg a gyakorlatilag mindenkit érintő minőségi éhezést, amely a belső harmónia megbomlását okozza, és amely sok esetben kozmetikai panaszok formájában nyilvánul meg.

Ha így teszünk, akkor népiesen szólva, több legyet is ütünk egy csapásra”.

Egy kiegyensúlyozottnak nevezhető vitamin-, ásványianyag- és nyomelemkészítmény magától értetődően tartalmaz jó adag kalciumot, magnéziumot és B₁-vitamint is. Az esetek többségében, amint látta, már ennyi is elegendő ahhoz, hogy megszüntesse az alvászavarokat.
Olykor szükségünk lehet további kiegészítésre is egészen addig, amíg a kiegyensúlyozott készítmény be nem állítja a kívánatos egyensúlyt.

Elalvás előtt hasznos lehet 2:1 vagy 3:1 arányt tartalmazó kalcium- magnézium készítmény fogyasztása. A kívánt, elalvást segítő hatás érdekében a kalcium javasolt elemi mennyisége legalább 250-500 mg, a magnézium elemi mennyisége pedig 125-250 mg.

A B₁-vitamin is segíti a nyugodt alvást. Erre a vitaminra azonban, a tapasztalatok szerint, eltérően reagálnak az emberek. Egyeseknél az válik be, ha közvetlenül a lefekvés előtt vesznek be még további 100-500 mg B₁-et, míg mások éppen ettől válnak élénkebbé, éberebbé. Náluk is érvényesíthető a nyugodt alvást támogató B₁ hatás, de nekik az élénkítő hatás elkerülése érekében érdemes a B₁-et 3-4-5 órával a tervezett lefekvést megelőzően elfogyasztaniuk.

Fontos tudnivaló: amennyiben valaki a kiegyensúlyozott napi készítmény tartalmán túl tartósan fogyaszt kiegészítésként B1-vitamint, akkor az egyensúly fenntartása érdekében szükséges, hogy minden egyes 100 mg B₁ mellé fogyasszon 500 mg C-vitamint és 350-500 mg kalciumot is.

A fentiek nem jelentik azt, hogy kizárólag a kalcium, a magnézium és a B₁-vitamin fejt ki alvásjavító hatást, csak azt, hogy ezeknek az anyagoknak a szerepe kiemelkedően fontos.

A helyesen összeállított, kiegyensúlyozott csomag az esetek nagyobb részében minden további kiegészítés nélkül is kiváló eredményhez vezet.”

Íme néhány kedvező eredményt mutató visszajelzés a Miért van szükségük az egészséges embereknek vitaminpótlásra? című könyvből azoktól az ügyfelektől, akik megfogadták a tanácsomat:

A jótékony hatás, amely az alvásigény lecsökkenésében nyilvánul meg, két forrásból táplálkozik.

Egyfelől, amint azt már láthatta, a kalcium, a magnézium és a B1-vitamin nyugodtabbá, mélyebbé, pihentetőbbé teszi az alvást. Ha az alvás nem felületes, nem zavarják meg rossz álmok, akkor akár kevesebb is elegendő lehet belőle.

Másfelől a szervezet energiaszintjének általános növekedése – amely a leggyakoribb tapasztalás azok között, akik megfelelő vitamint fogyasztanak – már önmagában is rövidebbé teheti a szükséges pihenés időtartamát.

Az alvásigény lecsökkenése azonban nem feltétlenül következik be mindenkinél!

Úgy tűnik, ezen a téren meglehetősen nagyok az egyéni különbségek. Ne szontyolodjon el, ha Önnél ez nem állna be, és ugyanannyi pihenésre lenne szüksége, mint korábban, mert a jobbulásnak nem az alvásigény csökkenése a mércéje.

„Az emberi testben nagyon sok kollagén van!
Úgy számolhatunk, hogy testünk teljes tömegének kb. 5-7%-a kollagénből áll.
Testünkben a kollagén parányi, vékonyka fonalakat képez. A kollagén-fonalat hasonlíthatnánk egy szabad szemmel nem látható vékonyságú, mégis szinte elszakíthatatlan cérnaszálhoz. Ezeknek az erős és nagyon ellenálló fonalaknak milliárdjai hálóvá szövődnek az emberi testben.
Nem véletlen, hogy az emberi szervezetben ez a fehérjeféleség található meg a legnagyobb mennyiségben.
Testünk legalapvetőbb és legfontosabb vázát ugyanis ez a leheletfinom, de rendkívüli strapabíró, kollagénből felépülő háló alkotja.

NEM VÉLETLENÜL

Nagyon alapos oka van annak, hogy a csontok, fogak, ízületek, ínszalagok, erek és a bőr különösen nagy mennyiségű kollagént tartalmaznak.

Ízületek

Az ízületi porcok, valamint az ízületek stabilitását biztosító ízületi szalagok és ízületi tok rugalmasságát, ellenálló képességét, strapabíróságát is elsősorban a kollagén biztosítja.
Ha az ízületek alapvető szerkezetét biztosító kollagén gyatra minőségű vagy elégtelen mennyiségű, akkor számíthatunk a könnyen kificamodó ízületek, ízületi porcsérülések, ízületi szalagszakadások okozta kellemetlenségekre.

Az ízületek felszínét borító porcok selymessége, terhelhetősége is teljes mértékben kollagénfüggő. Az ízületi porcnak is víztől duzzadónak, feszesen rugalmasnak kell lennie. A kollagén mennyiségének és minőségének hanyatlása vízben szegény, silány, kényes porcot eredményez. Az ilyen porc foszlóssá, sérülékennyé válik, és bizony gyorsabban elkopik.
A kevés és gyatra kollagén vízben szegénnyé, ezáltal nyúlóssá, lazává teszi az ízületi tokot, az ízületi szalagokat és az ínszalagokat.

Nem szeretném nyakon önteni Önt bonyolult kémiai fejtegetésekkel. Annyit azonban feltétlenül tudnia kell, hogy a kollagén különleges szerkezetének felépítéséhez, a kollagén folyamatos megújításához nagy mennyiségű C-vitaminra van szükségünk.
Ha nem jutunk elegendő C-vitaminhoz, akkor a kollagén szerkezete nem lesz igazán stabil. A kollagénfonalak nem lesznek kellőképpen erősek és strapabíróak. Ez nyilvánvalóan hatással lesz csontjaink, fogaink, ízületeink, ínszalagjaink, ereink és bőrünk állapotára.
Nyilvánvaló, hogy ez a hatás kedvezőtlen lesz…”

„C-vitamin-hiány egyenlő gyenge kollagén.
A többit már ki tudja következtetni saját maga számára.
Sokat írtam már arról, hogy a gyógyszermaffia milyen mesterkedésekkel érte el, hogy a modern kor embere ne fogyasszon elegendő mennyiségű vitamint.
Szeretném, ha Ön képben lenne ezzel, és tudná, hogy mi zajlik Ön körül.”

Íme néhány kedvező eredményt mutató visszajelzés a Mit érdemes tudni a kollagénről? című könyvből azoktól az ügyfelektől, akik megfogadták a tanácsomat:

Olvassa el ezt a rövid részletet a Miért van szükségük az egészséges embereknek vitaminpótlásra? című könyvemből:
„Figyelemre méltó adatokat lehet kigyűjteni a hivatalos orvosi tankönyvekből.
Az úgynevezett elméleti, alapozó tantárgyak (pl. Orvosi élettan, Kórélettan, Közegészségtan, Gyógyszertan) keretein belül tanultunk erről a témáról. Nagy kár, hogy a későbbiekben, amikor a terápiás módszerekre képeztek minket, ezek a létfontosságú, alapvető ismeretek úgy elsikkadtak, mintha nem is léteznének.

A teljesség igénye nélkül, anélkül, hogy elhalmoznám Önt nehezen emészthető, nagyon szakmai orvosi információkkal, adok egy kis betekintést, mi mindent tanultunk – amit azután „elfelejtettünk” alkalmazni – arról, hogy milyen súlyos tünetekkel járhat például az egyes B-vitaminok elégtelen mennyisége, vagy hiánya.
A sok-sok megnyilvánulási formából most csak azokat választottam ki, amelyek közvetlenül hatnak a kedélyállapotra, a viselkedésre.

Nem csak a felsorolt B-vitaminoknak van hatásuk a hangulatra, a kedélyállapotra és a viselkedésre, de ezeknek a szerepe kiemelkedően fontos.
Ha végignéz a fenti listán, és belegondol abba, hogy ezekből a vitaminokból csak a töredékéhez jutunk hozzá annak a mennyiségnek, amennyire valóban szükségünk lenne, akkor sokkal érthetőbbé válik, hogy miért is olyan hatalmas a nyugtatószerek, hangulatjavítók és más pszichiátriai gyógyszerek piaca.

Ha a B-vitaminok és egyéb más vitaminok az idegrendszerre, lelkiállapotra gyakorolt hatása nem lenne alapvető ismeret – ugyanakkor többnyire figyelmen kívül hagyott orvosegyetemi tananyag –, akkor én is sokkal óvatosabban fogalmaznék annál, mint amit most megengedek magamnak.”