Minden a D-vitaminról
A D-vitamin hatása
Nem könnyű szabadon kommunikálni a D-vitamin jótékony hatásairól, különösen nem könnyű egy webáruházban, amely termékeket is kínál.
Leírhatnám címszavakban itt is, hogy milyen kedvező hatásokat gyakorol a csontokra, a fogakra, az izmokra, az immunrendszerre, a szívre, az erekre, a vérnyomásra, az idegrendszerre, a hölgyek egészségére és a várandósságra, az újszülöttek és a kisgyermekek egészségére, valamint azt is, hogy milyen szerepet tulajdonítanak neki a korszerűen gondolkodó orvosok a daganatos betegségek és a cukorbetegség megelőzésében.
De rendkívül óvatosnak kellene lennem, hogy ne lépjem át azt a határt, amit a gyógyszeripari érdekek sértetlenségére éberen ügyelő „egészségügyi” hatóságok még elfogadhatónak tartanak.
Mit érdemes tudni a D-vitaminról?
Kiadvány
Annak érdekében, hogy a büntetés fenyegetettsége nélkül, és ráadásul teljes mértékben kifejthessem a D-vitamin jótékony hatásait, készítettem egy rövid, lényegretörő kiadványt.
A címe: Mit érdemes tudni a D-vitaminról?
A kiadvány alapjául egy forradalmi orvosi tudományos közlemény szolgál.
A címe: Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Ebben a cikkben szerepelnek a D-vitamin legfontosabb hatásai. Azok a legfontosabb információk, amelyekről nem lehet büntetlenül írni egy weblapon. De egy könyvben igen!
Ajánlott kiadvány:
Mit érdemes tudni a D-vitaminról?
Olvassa el!
Még félórájába sem kerül.
500 FtKosárba teszem
D-vitamin napi adag
Hajdanán, orvostanhallgató koromban az egyetemi tankönyvek még nagy szigorral óvtak minket a túladagolás veszélyeitől. Arra intettek, hogy semmiképpen ne lépjük túl a napi 400 NE (Nemzetközi Egység) mennyiséget, mert a D-vitamin túladagolása a mellékhatások révén súlyos egészségkárosodást okozhat.
Mára már szerencsére a múltba veszett ez a kőkorszaki szemlélet.
A legtöbben arról írnak, hogy a napi szükségletünk 1.000-2.000 NE-nyi mennyiség tájékán mozog. Én ennél is többet javaslok, mégpedig a korábban említett orvosi tudományos közlemény alapján. A közlemény szerint naponta legkevesebb 3.000-4.000 NE mennyiségű D-vitaminra lenne szükségünk.
Ma már, szakítva az orvostudomány hajdani vaskalapos megközelítésével szerencsére sokkal józanabb a javasolt napi adag. Ma már azt a mennyiséget tekintjük minimálisan szükséges mennyiségnek, amelyről korábban azt tartották, hogy mellékhatásokkal járó nagyon veszélyes túladagolás.
A D-vitamin felszívódása
Kell-e egyáltalán foglalkoznia ezzel a kérdéssel?
A válasz egyszerű. Fogyasszon olyan készítményt, amely megfelelő mennyiségű D-vitamint tartalmaz, a többit bízza a szervezetére. Ne aggódjon, a teste tudja a dolgát.
D-vitamin hiány
- A szokványos táplálkozás naponta legfeljebb 80-150 NE mennyiséget biztosít, ami még a legjobb esetben is csak huszadrésze a minimálisan szükséges mennyiségnek.
- Sokan tudják, hogy nemcsak táplálkozás útján jutunk D-vitaminhoz, hanem a bőrünkben is képződik, mégpedig a napfényben lévő B típusú ultraibolya fény hatására. Arról viszont már kevesebben tudnak, hogy a mi éghajlatunkon októbertől márciusig – tehát az év felében – eleve nincs elegendő napfény ahhoz, hogy a bőrünk elfogadható mennyiségű D-vitamint állítson elő.
- Azt sem sokan tudják, hogy az év többi szakaszában – áprilistól szeptemberig – is minden áldott nap legalább 15-30 percig kellene érje napsütés a teljes meztelen testünket ahhoz, hogy egyáltalán esélyünk legyen legalább elfogadható mennyiségű D-vitamin előállítására.
- Érdemes tudni, hogy a bőrünkben képződő D-vitamin mennyisége nem növekszik arányosan a testünket érő napfény mennyiségének növekedésével, így nem biztos, hogy elegendő pusztán többet napozni.
- Amennyiben napozáskor fényvédő krémet használunk, az megakadályozza, hogy a D-vitamin képződéséhez szükséges B típusú ultraibolya fény behatoljon a bőrünkbe, és kifejtse hatását.
- Bár sok szolárium hirdeti, tudományos tény, hogy az ilyen helyeken többnyire használatos fénycsövek által kibocsátott sugárzás (A típusú ultraibolya fény) nem alkalmas arra, hogy serkentse bőrünkben a D-vitamin képződését.
- Minél sötétebb a bőrünk, annál több napfényre és hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy testünkben D-vitamin képződhessen.
Egy fekete bőrű embernek nagyjából tízszer annyi időt kellene eltöltenie a napon, így még Afrikában sem ritka a D-vitamin-hiány. - Tudományos tény továbbá az is, hogy az életkor előrehaladtával szervezetünk egyre kevesebb D-vitamint tud előállítani.
Nem nehéz belátni, szükségünk van arra, hogy megfelelő mennyiségben fogyasszunk jó minőségű D3-vitamint.
D-vitamin túladagolás
A tudományos kutatások szerint – a korábban sajnos széles körben elterjedt tévhittel szemben – gyakorlatilag lehetetlen túladagolni a D-vitamint.
A szájon át bevitt D3-vitaminnak ugyanis a szervezetünkben még további átalakulásokon kell keresztülmennie ahhoz, hogy kialakuljon belőle az az aktív D-vitamin-forma, amely már képes kiváltani az elvárt kedvező hatást.
Szervezetünk azonban csak annyi aktív formát állít elő, amennyire valóban szüksége van, így nem keletkezhet a kívánatosnál nagyobb mennyiség, nem jöhet létre túladagolás, nem alakulhatnak ki mellékhatások.
Még a rendkívül óvatos orvosi szakirodalom* is azt írja, hogy 10.000 NE mindennapi, életformaszerű fogyasztása is teljesen biztonságos. Nem túladagolás.
Valójában nem tudjuk, hogy a D-vitamin mekkora adagban fogyasztva lenne már bizonyítottan „túl sok”. Mi számítana már túladagolásnak? Az orvosi szakirodalomban a következő információt találtam.
A forrás* szerint naponta több mint 100.000 NE-t kellene hosszabb időn át megennünk ahhoz, hogy túladagolás veszélye fenyegessen.
(*Forrás: Vitamin D intoxication: case report, Einstein. 2014;12(2):242-4)
100.000 NE? Csakhogy ez már több mint 25-szöröse a 4.000-nek!!!
Ugyan miért enné meg valaki tartósan, életformaszerűen, nap mint nap a megfelelő adag több mint huszonötszörösét?
Ettől kezdve már nincs túl sok értelme tovább boncolgatni a D-vitamin túladagolás kérdését.
Egy érdekesség: a túlsúlyos embereknek több D-vitaminra van szükségük, mert a D-vitamin egy része a zsírszövetbe kerül, és nem hasznosul. Őket még kevésbé fenyegeti a túladagolás és a mellékhatás erősen túllihegettnek tekinthető veszélye.
Orvosi tudományos folyóiratban leírták azt is, hogy a túlsúlyos ember zsírszövetében tárolódó D-vitamin még akkor sem jelent semmiféle veszélyt, ha az illető nagyon gyorsan fogyna le, és ez az „elraktározott” mennyiség nagyon rövid idő alatt szabadulna fel.
A túladagolás „réme” tehát még ilyen esetekben sem valós.
Ha kíváncsi a válaszokra, olvassa el a Mit érdemes tudni a D-vitaminról? című könyvecskét.
Mindössze 23 szellős, könnyen és gyorsan elolvasható oldal, de benne van minden fontos információ.
Örömteli olvasást és sok sikert kívánok Önnek a D-vitamin megfelelő alkalmazásához.
D-vitamin mellékhatások
Nyugodtan elfelejthetjük hát a zsírban oldódó vitaminok – ilyen a D-vitamin is – állítólagos veszélyességéről szóló, korábban meglehetősen széles körben terjesztett téveszméket.
A tudományos tények azt mutatják, hogy túl nagy volt a felhajtás a túladagolás állítólagos veszélyeinek és a lehetséges mellékhatások tárgykörében. Indokolatlanul és szükségtelenül riogatták az embereket.
- Miért hiszik sokan azt, hogy létezik túladagolás?
- Átverések az orvosi tananyagban?
- Mit tanulhatunk az áttörést jelentő orvosi tudományos közleményből?
- Mit érdemes tudni a D-vitamin azon kedvező hatásairól, amelyeket nem szabad egy webáruházban publikálni?
D-vitamin termékeink
Nálunk is talál 2.000 és 4.000 NE mennyiséget tartalmazó D-vitamin készítményeket.
Törekedtünk arra, hogy nagyon jó árakat biztosítsunk az érdeklődők számára. Tallózgasson bátran az interneten, úgy vélem, nem könnyen talál majd kedvezőbb árú terméket.
